Prokalcitonin (PCT) – a kedvenc biomarker a szepszis diagnosztizálásának megkönnyítésére
A prokalcitonin diagnosztikai és prognosztikai hatással is rendelkező biomarker, mely a sürgősségi osztály és az intenzívterápiás szakorvosok kulcsfontosságú eszköze a szepszis diagnosztizálásában, javítva az antibiotikum adásával kapcsolatos döntéshozatal hatékonyságát, illetve potenciálisan javítva a betegség klinikai kimenetelét [1].
A prokalcitonin (PCT), a kalcitonin 116-aminosav polipeptid prohormonja, a szepszis diagnosztizálását segítő és a páciensek klinikai értékelését [1] nagymértékben javítani képes biomarkerré lépett elő.
PCT elsősorban a pajzsmirigy C-sejtjei által, illetve kisebb mértékben az egyéb szervek, mint például a tüdő és a belek neuroendokrin szövetében szintetizálódik. A normális prokalcitonin szint a vérben nagyon alacsony.
A prokalcitonin termelődést azonban szinte minden szervben stimulálhatják a gyulladásos citokinek és különösen az esetlegesen jelen lévő bakteriális endotoxinok, pl. szepszis esetén, ami a vérben nagy mennyiségű prokalcitonin felszabadulását okozza.
Ez lehetővé teszi, hogy a prokalcitonin szinteket pl. a szepszis biomarkereként használjuk. Minél magasabb a PCT szintje, annál nagyobb a szisztémás fertőzés és a szepszis valószínűsége [2].
A PCT kedvező kinetikája lehetővé teszi, hogy a szepszist korábban diagnosztizáljuk és a betegség progresszióját pontosabban követhessük nyomon. A PCT elsődlegesen ezért a szisztémás bakteriális fertőzések, úgymint a a szepszis jelenlétének feltárására alkalmazható. Számos tanulmány vizsgálta továbbá a PCT lehetséges szerepét pl. a szepszis diagnosztizálásában és kezelésében [2-4].
Egy Schuetz és társai által nemrégiben összeállított konszenzusanyag a klinikai súlyosság, a bakteriális fertőzés valószínűsíthetősége és a PCT szintek alapján ad ajánlásokat a sürgősségi és intenzív osztályon fekvő betegek antibiotikumterápiájára vonatkozóan. Lásd 1-3. ábra [1].
Egyre több a bizonyíték támasztja alá a PCT a szepszis korai felismerésében diagnosztikai biomarkerként való használatának indokoltságát
Jelenleg nem áll rendelkezésre elismert diagnosztikai vizsgálat a szepszis diagnosztizálására a Sepsis-3 munkacsoport nyilatkozata alapján [5].
A szepszis felismerése a páciensek gondos nyomon követését és megfigyelését igényli. Ez az elmélet a Sepsis Six kezdeményezésben [6], a NICE NG51 iránymutatásában [7] és a 2018-as szepsziscsomagban [8] is megtalálható, amely egy órán belül végrehajtandó nyomon követési és proaktív intézkedések kombinációja, ezek közül az egyik pedig az intravénás antibiotikum adása.
Az elmúlt évtizedben, a biomarkerek, a fertőzések és a szepszis diagnosztizálásában és kezelésében betöltött szerepét széles körben vizsgálták. A prokalcitonin mérését ma már a világ számos részén gyakorta alkalmazzák, hogy segítsék pl. a szepszis diagnózisát, illetve hogy segítsenek meghatározni az antimikrobiális terápia szükséges időtartamát [9].
Összehasonlítva a C-reaktív fehérjével (CRP), amely egy másik, gyakran használt biomarker a szisztémás gyulladások és fertőzések diagnosztizálásánál, a prokalcitonin kiváló biokinetikával rendelkezik, amelyre bakteriális fertőzés vagy szepszis esetén a koncentrációk korábbi emelkedése jellemző, illetve kontroll alatt tartott fertőzés esetén a koncentrációk gyorsabb csökkenése jellemző [10].
Antibiotikum-terápia PCT-vel irányított alkalmazása
A PCT alkalmazásának módját a Túlélni a szepszist kampány irányelvei [9] ismertetik, azzal a javaslattal együtt, hogy a PCT-t fel lehetne használni az antimikrobiális gyógyszerek rendelésének ellenőrzéséhez is. A PCT-t javasolt a szepszis diagnosztizálási fázisában mérni, hogy még az antibiotikum adása előtt rendelkezzünk egy kiindulási PCT-értékkel [11].
Szepszis gyanúja esetén az empirikus antibiotikum-terápiát azonnal meg kell kezdeni, és a pácienst az intenzív osztályra kell irányítani. Javasoljuk, hogy rendszeresen ismételje meg a PCT vizsgálatot így megbizonyosodva róla, hogy a beteg valóban reagál a kezelésre (1-3. ábra).
Az antimikrobiális terápia csökkentése az antibiotikum-rendelés ellenőrzési programok alapja, mely kevesebb rezisztens mikroorganizmusokkal, kevesebb mellékhatással és alacsonyabb költségekkel jár (2016. évi SSC iránymutatások) [9].
Az SSC 2016-os irányelvei alapján a prokalcitoninszintek mérése:
- alkalmazható az antimikrobiális terápia időtartamának lerövidítésére szepszisben szenvedő pácienseknél
- alkalmazható az empirikus antibiotikumok alkalmazásának abbahagyására olyan pácienseknél, akik betegségük kezdetén szepszisesnek tűntek, amire vonatkozóan azonban a későbbiekben korlátozott klinikai bizonyíték áll rendelkezésre
Számos klinikai vizsgálat bizonyította a PCT-irányított terápia hatékonyságát és biztonságosságát [3, 12, 13-16]. Az irányított PCT-mérésekkel az ABx időtartama mind a sürgősségi, mind az intenzív osztályokon következetesen és több nappal, a klinikai biztonságosság veszélyeztetése nélkül lerövidült [11, 13, 15, 16].
Hivatkozások
1.Schuetz P. et al. Procalcitonin (PCT)-guided antibiotic stewardship: an international experts consensus on optimized clinical use. Clin Chem Lab Med 2019; 57, 9.
2. Becker KL, Snider R, Nylen ES. Procalcitonin assay in systemic inflammation, infection, and sepsis: Clinical utility and limitations. Crit Care Med 2008; 36,
3. Tang H, Huang T, Jing J, Shen H, Cui W. Effect of procalcitoninguided treatment in patients with infections: a systematic review and meta-analysis. Infection 2009; 37.
4. Jones AE, Fiechtl JF, Brown MD, Ballew JJ, Kline JA. Procalcitonin test in the diagnosis of bacteremia: a meta-analysis. Ann Emerg Med 2007; 50.
5. Singer M, Deutschman CS, Seymour CW, et al. The Third International Consensus Definitions for Sepsis and Septic Shock (Sepsis-3). JAMA 2016; 315, 8.
6. Daniels, R.; Nutbeam, T.; McNamara, G.; Galvin, C. The sepsis six and the severe sepsis resuscitation bundle: A prospective observational cohort study. Emerg. Med. J. 2011, 28.
7. National Institute for Health and Care Excellence. Sepsis: Recognition, Diagnosis and Early Management (NICE Guideline NG51). 2016. Available online: https://www.nice.org.uk/guidance/ng51 (last accessed June 2020)
8. Levy, MM. Evans, LE. Rhodes, A. The surviving sepsis campaign bundle: 2018 update. Crit. Care Med. 2018; 46.
9. Rhodes A, Evans LE, Alhazzani W, et al. Surviving Sepsis Campaign: International Guidelines for Management of Sepsis and Septic Shock: 2016. Intensive Care Med 2017; 43, 3.
10. Meisner M, Tschaikowsky K, Palmaers T, Schmidt J. Comparison of procalcitonin (PCT) and C-reactive protein (CRP) plasma concentrations at different SOFA scores during the course of sepsis and MODS. Crit Care 1999; 3.
11. Broyles M. Impact of Procalcitonin-Guided Antibiotic Management on Antibiotic Exposure and Outcomes: Real-world Evidence. Open Forum Infectious Diseases 2017.
12. Balk RA et al. Effect of procalcitonin testing on health-care utilization and costs in critically ill patients in the United States. CHEST 2017; 151.
13. Christ-Crain M, Stolz D, Bingisser R et al. Procalcitonin guidance of antibiotic therapy in community-acquired pneumonia: a randomized trial. Am J Respir Crit Care Med 2006; 174.
14. Schuetz P, Briel M, Christ-Crain M et al. Procalcitonin to guide initiation and duration of antibiotic treatment in acute respiratory infections: an individual patient data meta-analysis. Clin Infect Dis 2012; 55.
15. Christ-Crain M, Jaccard-Stolz D, Bingisser R et al. Effect of procalcitonin-guided treatment on antibiotic use and outcome in lower respiratory tract infections: cluster-randomised, singleblinded intervention trial. Lancet 2004; 363.
16. Bouadma L, Luyt C-E, Tubach F et al. Use of procalcitonin to reduce patients’ exposure to antibiotics in intensive care units (PRORATA trial): a multicentre randomised controlled trial. Lancet 2010; 375.